További képek

A public-private partnership (rövidítve: PPP) (angol kifejezés, magyarul köz- és magán-együttműködés) a közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti. A PPP koncepció arra törekszik, hogy a felek haszna ne a másik fél kárából származzon, hanem minden résztvevő „nyertes” legyen.

A mi esetünkben most nem csak ezt jelenti a PPP! Azt is, hogy, Pataky Péter Pécsett járt.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke egy baráti (informális) beszélgetésen találkozott a Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegységével. A három órás beszélgetésen, szó esett a szakszervezetek aktuális helyzetéről, a múltról és a jövőről is.

A beszélgetés konklúziója végül is, egy sajátosan értelmezett, de igazi PPP (public-private partnership) volt. Együtt kell működni a munka világában azoknak, akik annak részesei, úgy, hogy mindenki megtalálja a számítását. Ehhez szükség van szakszervezetekre is. Szükség van a munka világában olyan szervezetekre, amelyek tárgyalóképesek és a munkavállalók érdekeit jelenítik meg. A munkaadók és az állam érdekeit képviselők ma rendelkeznek erős képviselettel, és élnek is a lehetőségeikkel, többnyire a munkavállalók kárára. Pedig bármennyire is hihetetlennek tűnik ma, szüksége van a szakszervezetekre a munkaadóknak és az államnak is. Hogy miért? Nagyon egyszerű, ha csak a saját érdekeiket nézik a munkaadók, akkor előbb utóbb egy szervezetlen csoporttal találják szembe magukat, akik már nem akarnak tárgyalni, nem akarnak megegyezni, csak revansot venni. És ez nem jó senkinek! Sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak sem az államnak. Mindenkinek az a legjobb, ha tárgyalnak, egyeztetnek, megállapodnak és együtt (jól) élnek.

Andor Lászlóhoz, az Európai Bizottság, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosához fordult levélben kedden a tucatnál is több baranyai szakszervezetet tömörítő akcióegység. Levelükben azt kérték, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott brüsszeli tárgyalások során a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény általuk kifogásolt rendelkezései is kerüljenek a megvitatandó témák közé.

“A Miniszterelnök úr az EU parlamenti vita során többször utalt arra, hogy nem jelezték felé, hogy konkrétan mely rendelkezéseket kifogásolnak a képviselők” – írja levelében Benke Norbert, az akcióegység egyik vezetője. Ezt orvosolandó hatoldalas dokumentumot mellékeltek a szakszervezetek a küldeményhez. Konkrét paragrafusokat emeltek ki új jogszabályokból az érdekegyeztetés megszűnése, valamint az munka törvénykönyve tárgyában, ez utóbbival kapcsolatos problémákat külön fejezetekben tárgyalták.

“A csatolt fájlban küldött anyagban mindazokat a rendelkezéseket gyűjtöttük össze, amelyek véleményünk szerint nemzetközi egyezményekkel ellentétesek, illetőleg a munkavállalók számára egyoldalúan súlyos hátrányokat okoznak amennyiben a törvény az Országgyűlés által elfogadott formában lép hatályba” – írja Benke levelében.

Az Andor László nevében válaszoló Török Éva megköszönte az Akcióegység levelét, és arról biztosította Benke Norbertet, hogy a Munka törvénykönyve általuk kifogásolt rendelkezéseit is figyelembe veszik annak tanulmányozása során.

Forrás: Pécsi Stop   |   STOP

Hogy Európában európaiként viselkednek, most azt is megtapasztaltuk.

Egy korábban, az EU parlamentbe eljuttatott levelünkre válasz érkezett.

Az idei év január 23-án levelet küldtünk Brüsszelbe az új Mt.-vel kapcsolatosan, melyben ismertettük a törvénnyel kapcsolatos kifogásainkat.

Az Európai Unióhoz  címzett levelünket itt olvashatja el.

A biztonsági háló nagyon-nagyon fontos, akárcsak a cirkuszi mutatványok esetében. Azt mindig a mutatvány előtt kell kifeszíteni (nem utána) és máris jöhet a nagy attrakció!
Amint majd megfeszül a háló, dobpergés fogja fokozni az attrakció előtti pillanatokat és a világ nagy ámulatára kormányunk és pártunk végrehajtja a nagy mutatványt. Hogy az pontosan mi lesz? Az még titok, de egyet már tudni lehet, az ortodoxoknak semmi közük nem lesz hozzá!
Majd csak lesnek a hitetlenek, a gáncsoskodók! És Magyarország ismét nagy lesz és erős!!! Svájci, német, osztrák, belga, svéd, francia és amerikai munkavállalók ezrei jönnek majd ide a jobb élet reményében.
Mi (szakszervezetek), a magunk szerény lehetőségeivel szeretnénk segíteni pártunknak és kormányunknak azzal, hogy felhívjuk az EU döntéshozóinak a figyelmét az új Munka Törvénykönyvének anomáliáira. Természetesen csak azért, hogy legyen miből engedni a magyar tárgyalóknak.  Hadd örüljenek ott az EU-ba azok a bürokraták a saját (talmi) sikereiknek és örömükbe vegyenek nekünk egy hálót!
Az alábbi észrevételeinket juttattuk el Brüsszelbe az új Mt.-vel kapcsolatosan, hogy addig is amíg a nagy attrakció megvalósul, a magyar munkavállalók kiszolgáltatottságára felhívjuk a figyelmüket.

Javaslatok a magyar kormánnyal folytatandó tárgyalások
a Munka törvénykönyvére vonatkozó, nemzetközi egyezményeket és demokratikus alapelveket sértő tartalmának változtatására

Az országos érdekegyeztetés megszűnése
2011. július 22-étől megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amely munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben tárgyaló tripartit szervezet volt. A három oldalt a Kormány, a munkavállalók (szakszervezeti szövetségek) és a munkáltatók szervezetei adták.
2011. július 22-én lépett hatályba a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény, amely alapján felállítandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mint konzultációs, véleményező és javaslattevő testület az alábbi jogkörökkel rendelkezik:
a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését,
b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,
c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket,
d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről,
e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt,
f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről,
g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz.
A Tanács – szemben a korábbi OÉT-tel a Kormánnyal megállapodásokat nem köt.
A Tanács tagjai a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön törvény szerinti egyházak képviselői.
Az új Munka törvénykönyvébe az országos szintű érdekegyeztetés említés szintjén sem került be, hivatkozva arra, hogy a Tanácsról a fent említett, külön törvény rendelkezik.
Az ILO Memorandum (2011. november) is kifogásolja a szociális párbeszéd hiányát: „Az ILO észrevételek azzal a céllal készültek, hogy segítsék a szociális párbeszéd folyamatát az 1976. évi 144. számú, a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott tripartit tanácskozásokról szóló Egyezmény szellemében, amelyet Magyarország 1994-ben ratifikált. A Hivatal, ennek megfelelően, felhívja a kormányt és az érintett munkavállalói és munkáltatói szervezeteket, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet a munkajog reformjáról.” A szakszervezetek a társadalmi párbeszéd garanciáját abban látják, ha a korábbi szabályozásnak megfelelően a Munka törvénykönyve országos szintű egyeztetési kötelezettséget írna elő a tisztességes és hatékony munkaügyi kapcsolatok biztosítására, amely termelékeny és méltó foglalkoztatást hozna magával és biztosítaná a társadalmi békét.

A szakszervezetek részletes kifogásai az új Munka törvénykönyvével kapcsolatban az ILO Memorandumra alapozva
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. §-a korlátozza a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását. Az Mt. 8. § (3) bekezdése kimondja, hogy „(3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.”
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Mt. 7. §-ában és a 8. § (3) bekezdésében foglaltak ellentmondanak egymásnak. Míg a 7. § kimondja a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát, amelynek minősített esetei közé tartoznak az alábbiak: mások jogos érdekeinek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozása, zaklatása, véleménynyilvánításának elfojtása. Az Mt. nyilvánvalóan kizárólag a munkáltató érdekeit érvényesíti akkor, amikor e tilalmak ellenére a 8. §-ban előírja, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ebből következik, hogy a munkavállaló a munkáltatót is érintő kérdésekben saját érdekében nem tiltakozhat, nem tüntethet, a szakszervezet e kérdésekben nem fogalmazhat meg a nyilvánosság felé munkavállalói álláspontot. Ezzel az Mt. súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az ILO Memorandum ezzel kapcsolatos kifogására is felhívjuk a figyelmet, amely szerint „Az ILO szemszögéből ez a korlátozás esetlegesen összeütközésbe kerülhet a 111. számú, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló Egyezménnyel, amely magában foglalja a vallási és politikai véleménynyilvánítást, valamint az 1948. évi 87. számú, az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló Egyezményben kinyilvánított szervezkedési szabadság védelmével. Ebből a szempontból az Egyesülési Szabadsággal Foglalkozó Bizottság számos alkalommal hangsúlyozta, hogy fontosságot tulajdonít a véleménynyilvánítás szabadságának, amely a szervezkedési szabadság és a szakszervezeti jogok gyakorlásának alapvető kiegészítése.” A Hivatal ezért javasolta a fenti bekezdés teljes törlését a törvénytervezetből.

A személyhez fűződő jogok korlátozása az Mt-ben
Az új Mt. 9. § (2) bekezdésében foglaltak: „A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.” A személyhez fűződő jog a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7. fejezetében szabályozott jog , amely szerint [75. § (1) bek.] „ A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” A Ptk. 76. §-a kimondja, hogy „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.” Véleményünk szerint az Mt. diszkriminatív módon korlátozza a munkavállalók Ptk-ban garantált személyhez fűződő jogait.

Az egyenlő bánásmód elvének megsértése az Mt-ben

Az ILO Memorandumban a Hivatal javaslatot egy általános diszkrimináció-ellenes rendelkezés beiktatására, amely hivatkozna azokra az alapokra, amelyeket a jelenlegi esélyegyenlőségi törvény ír elő, vagy legalábbis azokra az alapokra, amelyeket az 1958. évi 111. számú, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, Magyarország által ratifikált Egyezmény fogalmaz meg, tiltva a közvetlen és közvetett diszkriminációt minden munkavállaló esetében a foglalkoztatás és a foglalkozás minden területén. Ezzel ellentétes az Mt. 12. § (3) bekezdése, amely szerint „A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.” Ezzel azonban lehetőség van a bérezés területi alapon történő eltérésére azonos munkakörben, azonos végzettséggel és feltételekkel is.
Az Mt. 12. § (2) bekezdése szerint „Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.” Súlyosan sérül azoknak a munkavállalóknak az egyenlő bánásmódhoz való joga, akik munkabér helyett természetbeni juttatásokat kapnak, amelyek nem képezik későbbi ellátások alapját, de sérül ezzel az a jog is, hogy a munka ellenértékének felhasználásáról a munkavállaló döntsön. Meggyőződésünk, hogy nem lehet egy civilizált, európai jog része a munkabér tárgyakkal, ill. szolgáltatásokkal történő kiváltása.
A fenti rendelkezés ugyanakkor nincs összhangban az Mt. 154. §-ában foglaltakkal: „(1) A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni.
(2) A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.”
Az Mt. 51. § (5) bekezdése szerint „A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.” E rendelkezésben az „ésszerű alkalmazkodás feltételei” megfogalmazás értelmezhetetlen, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a fogyatékkal élő személyek foglakoztatásával kapcsolatos elvárásokat, miszerint az ő foglalkoztatásuk feltételeit a fogyatékosságuknak megfelelően kell biztosítani.

Munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések

Egyetértve az  ILO Memorandum 18. pontjában megfogalmazottakkal, javasoljuk a magyar munkajogba is beilleszteni az újrafelvételi elsőbbséggel kapcsolatos 166. számú Ajánlás 24. cikkelyében írtakat:
„(1) Azokat a munkavállalókat, akiknek munkaviszonyát gazdasági, technológiai, szerkezeti vagy hasonló jellegű okokból szüntették meg, a hozzájuk hasonló képzettségű munkavállalókkal szemben bizonyos előnyben kell részesíteni az újrafelvételnél, amennyiben az eltávozásuktól számított bizonyos határidőn belül kifejezték újraalkalmazásuk iránti kívánságukat.
(2) Az újraalkalmazásra vonatkozó ilyen elsőbbséget meghatározott időtartamra lehet korlátozni […].”
A szakértői Bizottság érvelése szerint e rendelkezés célja a méltányosságból adott elsőbbség biztosítása azon munkavállalók számára, akiknek munkaviszonyát egy adott megelőző időszakban szüntették meg.  Az Ajánlás értelmében a visszavételi elsőbbséget jogszabály vagy kollektív megállapodás értelmében lehet megvalósítani oly módon, hogy annak időtartama korlátozott és csak abban az esetben alkalmazandó, ha a munkavállalók képzettségére szükség van, és amennyiben a munkavállaló kifejezte igényét az újrafoglalkoztatásra. Konkrétabban, a munkavállalói képviselőknek kell megadni ezt az elsőbbséget létszámleépítés esetén hatékony védelmük biztosítása érdekében.
Számos ország jogszabályai meghatározott időtartamra írják elő a visszavételi elsőbbséget. Néhány összehasonlító példa: 6 hónap (Kína, Szerbia, Törökország); 8 hónap (Ciprus); 9 hónap (Finnország, Svédország); 1 év (Franciaország, Olaszország, Jordánia, Luxemburg, Marokkó, Pakisztán, Szlovénia, Ukrajna); 2 év (Kambodzsa, Kamerun, Comore-szigetek, Nigéria, Szenegál); 3 év (Korea).”

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye

Az Mt. 82. §  (2) bekezdése szerint „A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.” A munkavállaló számára súlyos hátrányt okoz a fenti szabály, ha a munkajogi per egy évnél tovább elhúzódik, amelyre az eddigi tapasztalatok szerint ma Magyarországon ennek az eshetősége fennáll. Az ILO Memorandumban foglaltakkal összhangban, kérjük, hogy a munkajogi szabályok a munkavállaló tényleges kárának megtérítését írják elő.

Munkaidőre vonatkozó, munkavállalók tömegeit hátrányosan érintő rendelkezések

A délutáni (14-22 óráig terjedő) munkavégzés meghatározása az új Mt-ből kimaradt, ugyanakkor a munka világában ez a munkaszervezési mód általános. Ezért a korábbi, délutános műszakpótlék kiesése aránytalan terhet és jelentős keresetkiesést jelent az érintett munkavállalók számára, amelyet nem kompenzál az Mt. 141. §-ában előírt műszakpótlék. A munkaterhelés és a munkaidő-beosztással többletteher az új Mt. hatályba lépésével is változatlan marad, míg a keresetek több ágazatban akár 20-25%-kal csökkennek.

Tanulmányok folytatásának támogatása

Az ILO Memorandum 25. pontjában foglaltakkal egyetértve javasoljuk a tanulmányok folytatásának tanulmányi szerződéshez nem kötött támogatását legalább a korábbi rendelkezéseknek megfelelően: „A jelenleg hatályos magyar Munka törvénykönyve lehetővé teszi a képzési és tanulmányi célokból történő szabadság igénybevételét (25., 115., 116. §). Ezek a rendelkezések kikerültek a Munka törvénykönyve tervezetéből, és az indokolási részből nem nyilvánvaló, hogy a kormány tervezi-e más eszközökkel biztosítani e jogok hatékony garantálását. E szempontból az 1974. évi 140. számú, fizetett tanulmányi szabadságról szóló Egyezmény, amelyet Magyarország ratifikált, kimondja, hogy a tagállamok „kötelesek megfogalmazni és alkalmazni egy olyan politikát, […] amely előmozdítja a fizetett tanulmányi szabadság alábbi célokra történő biztosítását: (a) képzésre, minden szinten; (b) általános, szociális és állampolgári oktatásra; és (c) szakszervezeti oktatásra” (2. Cikk). A Hivatal javasolja, hogy e törlés célját tisztázzák annak érdekében, hogy biztosítsák a 140. számú Egyezménynek való megfelelést.”

Kártérítésre, megőrzési felelősségre vonatkozó szabályok

Kifogásoljuk az Mt. összes kártérítésre vonatkozó, munkavállalókat hátrányosan érintő rendelkezéseinek aránytalan, meghatározhatatlan és ellenőrizhetetlen voltát.
Kiemeljük a 182. § (1) bekezdését, amely szerint a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A büntetőjog sem ismer olyan eljárást, mely szerint büntetés róható ki vétkesség nélkül.
A munkáltató leltárfelelőssége alól teljes mértékben kibújhat, míg a munkavállaló számára az új Mt. olyan aránytalan terhet és felelősséget ró, melynek következményeit akár családjával együtt viseli, nem beszélve arról, hogy olyan esetekben is többhavi munkabérével felel, amikor a leltárhiány keletkezésében nem volt részes, és azt megakadályozni sem tudta [vö. 186. § (2) bek.]
Egyetértve az IILO Memorandum 28. pontjában írtakkal, javasoljuk a korábbi szabályozás átemelését az új Mt-be.
„28. A Munka törvénykönyve tervezete munkahelyi balesetekkel kapcsolatos rendelkezései a 166. §-ban, illetve az azt követő „Munkáltató kártérítési felelőssége” című részben találhatóak. Általános megjegyzés, hogy annak érdekében, hogy világosabbá váljék, milyen kölcsönös kapcsolat áll fenn a munkajog a társadalombiztosítási jog között, ajánlatos lenne a 172. § b) pont mellett egy további rendelkezést beiktatni, amelyben pontosítanák, hogy a tervezet munkahelyi balesetekre vonatkozó rendelkezései milyen módon állnak kapcsolatban a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel. Könnyebb lenne megérteni, hogy az a tény, hogy a munkáltató felelősségét mellőzik bizonyos körülmények között, hatással lehet-e (feltehetőleg nem) a társadalombiztosítási intézmények által biztosított munkahelyi balesetekre járó juttatások kifizetésére. Ezen túl meg kell vizsgálni, hogy miközben a 172. § b) pont arra törekszik, hogy csökkentse a munkáltató kártérítési felelősségét azáltal, hogy a társadalombiztosítás által fizetett kártérítési összegek levonásra kerülnek, munkahelyi baleset esetén a munkáltatói kártérítési felelősségnek általában a védelem komplementer elemének kellene lennie a társadalombiztosítási kártérítést kiegészítve. A Hivatal javaslata szerint rendkívül hasznos lenne egy olyan paragrafus beiktatása e fejezetbe, amely meghatározná a „kár” fogalmát, valamint azt, hogy ez hogyan viszonyul a munkahelyi balesetek által okozott károkhoz.
29. A jelenlegi Munka törvénykönyvétől eltérően a javaslat számos utalást tartalmaz olyan esetekre, amelyekben a munkáltató felelősségét megszüntetik. Néhány korlátozott számú felsorolt eset kivételével az ILO jogi eszközeinek célja, hogy a munkahelyi baleseteket oly módon térítsék meg, hogy egyik felet se mondják ki hibásnak, valamint, hogy a kártérítést úgy adják meg, hogy nem teszik fel a kérdést, hogy a sérülés a munkáltató, a munkavállaló vagy harmadik fél hibájául róható-e fel. A tervezet 166. § (2) bekezdése és a 167. § (1) bekezdése például lehetővé teszi, hogy a munkáltatók mentesüljenek a kártérítési felelősség alól, amennyiben bizonyítják, hogy a kárt „az ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amelynek esetében nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”, illetve a kár bekövetkezte nem volt előre látható a károkozás időpontjában. E szempontból a javaslat úgy tűnik, korlátozza a munkáltatói kártérítési felelősséget a jelenlegi Munka törvénykönyve 174. § (2) bekezdésével összehasonlításban, amely a tervezethez képest „a munkáltató tevékenységi körén kívül bekövetkező, előre nem látható eseményre” utal. Az ILO normái nem ismerik el a vis major ilyen eseteit, mint elfogadható okot az üzemi balesetekre járó kártérítés megtagadására. Foglalkozási megbetegedések vagy a munkába járás közben bekövetkező balesetek esetében például nem lenne különösképpen nehéz a munkáltatók számára bizonyítani, hogy a baleset vagy megbetegedés előfordulását nem lehetett előre látni, és ezért ez mentességet jelent a kártérítési felelősség alól. A javaslat arra is felhatalmazza a munkáltatókat, hogy mentesüljenek a kártérítési felelősség alól, amennyiben a kárt a munkavállaló vétkes magatartása okozta (167. § (2) bekezdés). Ehelyütt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyve összhangban áll az ILO normákban megfogalmazott elvekkel, amelyek a fenti fogalom helyett a kedvezményezett „szándékos károkozása” fogalmát használják korlátozóbb értelemben (lásd az 1952. évi 102. számú, a társadalombiztosítás minimális normáiról szóló Egyezmény 69. Cikkét). A Hivatal ezért javasolja, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyve szövegét tartsák meg e tekintetben.”
Súlyosan kifogásolható az Mt. 189. §-ában foglalt munkavállalói biztosítékra vonatkozó szabályok, ezen belül a (2) bekezdésben rögzítettek, amely szerint a felel írásbeli megállapodása alapján akár a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét is le kell tenni biztosíték céljából. Mivel nem azonos jogérvényesítési képességekkel rendelkező felek kötnek megállapodás, ez a szabály rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalót.

Szakszervezetekre és szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályok

Az Mt. 294. § (1) bekezdésének e) pontja meghatározza a munkavállalói képviselő definícióját, amelybe a szakszervezeti tisztségviselő nem tartozik bele. Ebből következik, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az Mt. 83. §-a, amely lehetővé tenné a munkaviszony helyreállítását, a szakszervezeti tisztségviselőre nem vonatkozik. Ezáltal lehetőség nyílik a kellemetlenné váló szakszervezeti tisztségviselőtől – akár jogellenesen is – megválni. Mindezeken túl, nem indokolt, hogy a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szakszervezeti tisztségviselő maradjon ki a munkavállalói képviselő meghatározásából.
Javasoljuk ezért, hogy a szakszervezeti tisztségviselő is munkavállalói képviselőnek minősüljön.
Véleményünk szerint a munkajogi védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselők Mt-ben meghatározott száma is súlyosan korlátozza az érdekképviseleti jogokat, mivel a munkáltatóval szembeni esetleges konfliktusok felvállalása nem várható el olyan tisztségviselőtől, akit munkajogi védelem nem illet meg. Amennyiben az Mt. meghatározza a védelmet élvező tisztségviselők számát, nem indokolt, ha az nem éri el legalább az üzemi tanács tagjainak számát. Különösen hátrányos szabály ez azzal együtt, hogy az új Mt-ben csökkent a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye, megszűnt a munkaidő-kedvezmény összevonásának és pénzbeli megváltásának lehetősége.

Pécs, 2012. január 23.

A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége nevében:

Benke Norbert
Vasas Szakszervezet
Dél-Dunántúli Regionális
képviselete

Csikósné Divják Mária
Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
Pécsi Alapszervezete

Nagy Erzsébet
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pécsi Szervezete

Fotó: BMSZA

A PDSZ pécsi tisztségviselője, Nagy Erzsébet (képünkön), kereseti kérelemmel fordult a Pécsi Munkaügyi Bírósághoz az elmaradt banki számlavezetési díj, a havi egyszeri készpénzfelvétel és az éves kártyadíj megfizetése tárgyában.
A felperes követelését a bíróság (2011. január 19-i ítéletében) első fokon, jogszerűnek és megalapozottnak találta ezért annak helyt adott.

Az ítélet szerint a költségtérítés 2010. januárjától jár, melybe beletartozik a havi számlavezetés díja, a havi egyszeri készpénzfelvétel költsége, valamint az éves kártyadíj is.

Az ítélet nem jogerős!

Amennyiben jogerőre emelkedik az ítélet, valamennyi pécsi önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott erre hivatkozva kérheti visszamenőleg 2010. január 1-ig az elmaradt költségtérítést. Ennek összegét, mivel önkormányzati szintű megállapodás ettől az időtől nem volt, egyénileg kell kiszámolni, tekintettel arra, hogy az függ az illetmény mértékétől, a bankszámla típusától, illetve az ahhoz kapcsolódó költségektől. Az ítélet szerint a költségtérítés a prémiumévek programban résztvevőknek is jár.

Azok is követelhetik az elmaradt költségtérítést volt munkáltatójuktól, akiknek azóta megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyuk.

Íme a jogszabály-módosítás indoklása:
A törvény – a 2010/18/EU irányelvvel összhangban – előírja, hogy a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
Biztosítja, hogy a munkavállaló által a szülői szabadság megkezdéséig megszerzett vagy megszerzés alatt álló jogok a szülői szabadság végéig változatlanok maradnak, illetőleg a szülői szabadság végével ezek a jogok érvényesülnek, beleértve a munkajogi
jogszabályokból, kollektív szerződésekből és/vagy gyakorlatból származó bármely változást is.
Bővíti a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetköreit, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamával-
A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére bármely szülő, vagy a szülők egymást közt megosztva, is jogosultak.

Dokumentum letöltése!

]]> http://bmsza.wordpress.com/2012/01/11/az-uj-munka-torvenykonyverol/feed/ 0 bmsza munkatv http://bmsza.wordpress.com/2012/01/08/280/ http://bmsza.wordpress.com/2012/01/08/280/#comments Sun, 08 Jan 2012 10:35:44 +0000 bmsza http://bmsza.wordpress.com/?p=280 Folytatás →]]> 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások
3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás
4. Munkaadók által fizetendő közterhek
5. Munkavállalók által fizetendő közterhek

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék
7. Adósávok, adókedvezmények
8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások
9. Kis összegű követelés értékhatára
10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher
11. Szociális ellátások
12. Bérgarancia támogatás maximuma

Dokumentum letöltése!

A 2012. évi bérkompenzációról

371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról

A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet letöltése pdf formátumban

A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet letöltése word formátumban

Különös levelet hozott a postás a közigazgatásban dolgozóknak…..

A napokban különös levelet hozott a postás.  Mivel „elsőbbségi” jelöléssel volt ellátva jogosan feltételezte a köz szolgája, hogy valami igen különleges és fontos küldemény lehet. Így karácsony környékén akár egy kis kedves ajándék is lehet, akár fizetési felszólítás is. Vagy felmondó levél…

Kibányászva a küldeményt a postaládából szembesültem a ténnyel, hogy a jövőből jött a levél.

Hiszen „MAGYARORSZÁG KORMÁNYA” a feladó.

Nem a Magyar Köztársaság Kormánya, nem is a Magyar Kormány, hanem MAGYARORSZÁG KORMÁNYA!
Mivel a Magyar Köztársaságban élek (még), feltételezem, hogy annak van kormánya és minden bizonnyal van, hiszen napi szinten érzem a bőrömön, hogy a kormány a helyén van (?!).

Hogy mi is van a levélben? Mellékelem, hiszen a hangvétele alapján, gondolom, nem személyes és nem is titkos, így megoszthatom. Most még megoszthatom…talán…

A levél elolvasásáért klikkeljen a képre

Néhány nap múlva már biztosan nem (életbe lép egy új szabály, mely szerint aki rosszat mond a kormányra vagy annak tagjaira az rosszul jár, de nagyon, főleg ha közszolga)!

És ne értse félre senki! Nem vitatom, hogy az elmúlt évek deviza alapú hitelezése, ma óriási gond, és segíteni is kell.

A levél hangneme az, ami elgondolkoztatott, és nem hagy nyugodni. Az idei évem, nem szólt másról mit arról, hogy hangot adjak annak, hogy hallgassanak már meg végre minket, munkavállalókat, munkatársakat (!?)…

És most, barátilag „munkatársnak” szólít Ő! Ő, aki eddig hallani sem akart arról, hogy vannak munkavállalók, közalkalmazottak, köztisztviselők.

És azoknak vannak gondjaik. És a gondjaink egy részét Ők okozták, miattuk van…

És most munkatárs lettem. Bizalmasan és barátilag. Mert a társ minden esetben bizalmas is. Biztos vagyok benne, hogy akik írták a levelet tudják mit jelent az, hogy munkatárs. Ezért is felháborító, hogy azokat az embereket, akiket egész évben 2/3-os magasságból lenéztek, most munkatársnak szólítanak, elhitetve, hogy fontosak. Pedig nem is. Hiszen csak az utolsó pillanatban szóltak, hogy van kiút, és most is csak úgy, hogy az apró betűs részletek (semmilyen részletek) nem ismertek. Akinek volt pénze az már rég végtörlesztett, túl van az egészen. Akinek meg nincs pénze az most jelezze a bankjának és a munkáltatójának is, és majd „január hónapban tudatja Önnel munkahelyi vezetője” a részleteket, így a levél.
Miért! Most nem tudja a Magyar Köztársaság Kormánya a részleteket? Akarom mondani Magyarország Kormánya?
Ja, tudom már! Mivel a jövőből jött a levél ezért a részletekkel nem kívánták a tér-idő kontinuumot megzavarni. Csak ez lehet a titkolózás oka, semmi más!

Jómagam forintban adósodtam el, de nagyon. Választhattam, és forint alapú finanszírozás mellett döntöttem, pedig rémálmomban sem gondoltam volna azt, hogy ez lesz….

Így nem kellene magamra venni a levelet, de már késő. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mint szakszervezeti tisztségviselő úgy érzem a 2011. esztendőben Önök nem tekintettek munkatársnak egészen idáig! Valószínűleg azért mert más-más idődimenzióban éltük a mindennapokat. Önök a sikert sikerre halmozó Magyarországon, mi közszolgák a visszamenőleges hatályú törvények Magyarországán, ahol a rend őrein politikusok álltak bosszút néhány rossz, vagy utólag rossznak ítélt parancsnoki intézkedés miatt.

Nekem vannak munkatársaim. Ők azok, akiket meghallgatok és ők is meghallgatnak engem. Együtt kávézunk, együtt sírunk együtt nevettünk, és együtt dolgozunk. Tudjuk mikor kinek beteg a gyermeke, mikor van otthon gond, névnap, születésnap, keresztelő…azaz figyelünk egymásra, törődünk egymással.

Ön, illetve Önök csak úgy tesznek. Csak a száj-karate van. Csak ígéret, csak nagy szavak…
Önök a múltat változtatják törvényi szinten, mi a jelent éljük meg amikor arra rászorulóknak adunk meleg ételt, és a jövőbe nézünk mikor gyermeket ajándékozunk meg egy olyan iskolába, ahová több mint kétszáz hátrányos helyzetű gyermek jár és nincs szennyvízcsatorna de van digitális tábla…tényleg két síkon létezünk.
Mi a Magyar Köztársaság irányában elkötelezett közszolgák vagyunk, de nem az önök munkatársai.

Őszintén szeretnék már erről a levelező listáról lekerülni. Félre ne értsék, nem szeretnék munkanélküli lenni, és nem akarok úgy járni, mint az MTVA-as kollégák….ha kíváncsiak rám, vannak választott képviselőim: a szakszervezeti vezetők!!! Hallgassák meg őket! Tőlem kaptak felhatalmazást arra, hogy képviseljenek. Ez így szokás minden köztársaságban, ami nem sárga és görbe….

Tisztelettel:

két rendőr aki fél leírni a nevét (esetleg értük jönnek a jövőből)

Követeléseikkel, miszerint távolítsák el azokat, akik manipulálják a közszolgálati médiát és ezzel a hiteles tájékoztatást, egyetért.

A BMSZA elutasít és elítél minden olyan cselekedetet, amely alkalmas mások megfélemlítésére, testi-lelki kínzására és a demokrácia lejáratására. Így, a teljesség igénye nélkül, a nap 24 órájában történő, két zeneszám folyamatos játszását az MTVA által „éhségsztrájkolásra kijelölt területen”. Az éjszakai időszakban reflektorokkal történő megvilágítását a sztrájkolóknak. A rendkívüli felmondással történt, jogellenes elbocsátásukat.
Kérünk mindenkit, akinek fontos a demokrácia és a hiteles közszolgálati tájékoztatás, tűzzön sötétkék szalagot a ruhájára és az autója antennájára.

A sötétkék érzelmileg olyan színekkel áll szemben, mint a piros, a narancssárga és a sárga, ugyanakkor kapcsolódik a tudatossághoz és az intellektushoz, továbbá a bölcsességet, a szaktudást és a stabilitást is jelenti.

BMSZA
Pécs, 2011-12-29

 A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegységének tagjai:
•    Dél- Nyugat Magyarországi Rendőr Szakszervezet
•    Elcoteq Vasas Szakszervezet
•    Európai Dolgozók Szakszervezete
•    Független Demokratikus Szakszervezet PK. Zrt.
•    Független Rendőr Szakszervezet Baranya Megyei Szervezetei
•    Hauni Hungária Kft. Vasas Alapszervezet
•    Húsipari Dolgozók Szakszervezetének Pécsi Alapszervezete
•    Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Pécsi Szervezete
•    Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
•    Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Baranya Megyei Szervezete
•    Vasas Szakszervezet Dél-Dunántúli Regionális Képviselete

Mint arról már beszámoltunk a BMSZA akciót szervezett Pécs legrászorultabb gyermekeinek megajándékozására. Az akciót több hetes szervezés előzte meg. A BMSZA-t alkotó szakszervezetek, tagjaik felajánlásaiból, december 18-án több mint 400 hajléktalant vendégeltek meg egy-egy tál meleg étellel Pécs főterén, ahová egyben várták a Pécsiek felajánlásait az iskola tanulóinak. Nem csalódtak a szervezők a pécsiekben, hiszen nagyon sokan hoztak ki a főtérre játékokat, ruhaneműt, cipőt, tartós élelmiszereket, mesekönyveket, édességet, tisztálkodó és tisztító szereket. Minderről a gyermekek mit sem tudtak, ezért úgy tűnt, hogy sikerülni fog a Pécsiek meglepetése.

Sikerült is! Csak fordítva. A gyerekek lepték meg a szervezőket. Az iskolába érve az intézmény igazgatója és a tanári kar fogadta a szervezőket, és mialatt bemutatta az iskolát az igazgató úr, addig az intézmény tanulói összegyűltek az „aulában” és csöndben várakoztak. Az aulába érve, feldíszített karácsonyfa várta az ajándékozókat, és ami még maghatóbb volt, előadással készültek a gyerekek. Bevezetőnek egy szép karácsonyi verset hallgathattunk meg. A negyedik osztályosok egy betlehemi játékot adtak elő, az elsősök egy mesét, mutattak be. Mindhárom előadás nagyon megható volt. Érezni lehetett, hogy komolyan készültek a gyermekek. Köszönjük nekik a kellemes élményt.

Klikk a képre a galéria megtekintéséért

Az előadást követően körülvették a feldíszített karácsonyfát a gyerekek és boldogságtól sugárzó arccal, válogattak maguknak az ajándékok közül. Ott abban a pillanatban, jó volt egy olyan város lakójának lenni, ahol segítenek egymáson az emberek. Köszönet minden pécsinek, aki hozzájárult a Török István utcai iskola tanulóinak a megajándékozásához. Nélkülük az iskola tanulóinak egy jelentős része idén karácsonyra nem kapott volna ajándékot.

Így 248 rászoruló gyermek jutott ajándékhoz a pécsiek jóvoltából. Ezzel az akcióval összesen közel 700 embernek lett egy kicsivel szebb idén a karácsonya, hiszen több mint 400 hajléktalan úgy hajtotta fejét nyugovóra vasárnap, hogy legalább nem volt éhes.

További képek megtekintése itt! Videók megtekintése itt!

A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegységének tagjai:

• Dél- Nyugat Magyarországi Rendőr Szakszervezet
• Elcoteq Vasas Szakszervezet
• Európai Dolgozók Szakszervezete
• Független Demokratikus Szakszervezet PK. Zrt.
• Független Rendőr Szakszervezet Baranya Megyei Szervezetei
• Hauni Hungária Kft. Vasas Alapszervezet
• Húsipari Dolgozók Szakszervezetének Pécsi Alapszervezete
• Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Pécsi Szervezete
• Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
• Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Baranya Megyei Szervezete
• Vasas Szakszervezet Dél-Dunántúli Regionális Képviselete